Ez a meditáció segít abban, hogy az élet apró dolgait is elkezdjük élvezni. Elsőre furcsa lehet a semmin nevetni, de egy idő után az lesz majd nehéz számodra, hogy olyan dolgot találj az életben, amin ne lehetne kuncogni egyet! Ha lehetőséged van rá, végezd a szabadban ezt a meditációt, hogy megoszthasd nevetésed a téged körülvevő világgal. A meditációt a nap bármely szakában végezheted, ha nem vagy egyedül, fontos, hogy egymás között ne legyen semmilyen interakció.

Ülj csukott szemmel, majd kezdj el a középpontodból kacagni, mintha a tested minden porcikája kacagna, nevetne. Engedd, hogy a hasadból elterjedjen a nevetés által keltett rezgés, kacagjon a kezed, a lábat, vond be az egész tested a játékba. Menj bele - mint aki az eszét vesztette. Ha hangosan tör elő belőled, engedd, hogy hangos legyen, ha csendesebb, legyen úgy, néhe hangos, néha kevésbé... a lényeg, hogy folytasd a nevetést.

Feküdj le a padlóra vagy a földre hassal. Érezd a kapcsolatot a földdel, érezd, hogy ő az anya, és te a gyermek. Menj bele ebbe az érzésbe, vessz el benne, lélegezz egyként a földdel.

Kelj fel és kezdj el táncolni. Miután az előző fázisban elteltél a föld energiájával, éld meg ezt az erőt a tánc segítségével. Érezheted, milyen más minőség így táncolni. Mindegy, hogyan táncolsz, csak táncolj.